吟遊詩人の口上
隠しましょう
どこに、どこに隠しましょう...
ここか、あちらか、
外か、内か、
古い伝説の意味するところは
紳士淑女のみなさま?
謳って差し上げましょう。
みなさんも観る、私も観る
そのまぶたの
幕があがります。
舞台はどこに
外か、内か、
紳士淑女のみなさま?
苦みも楽しみも
人生にはつきもの。
しかし、戦乱の世、
死んではなりません。
紳士淑女のみなさま。
顔を見合わせてご覧なさい、
そして語りあうのです。
どうやって伝えられたのかはわからぬ。
ただ聴くのです、
驚異に満たされ。
紳士淑女のみなさま。
音楽が鳴り、炎は燃え。
お芝居の始まり。
まぶたの幕があがります。
再び下りるまで、気をつけなされ。
紳士淑女のみなさま。
すでに古きはこの城。
物語もまた古く。
しかとお聴きくだされ。



青ひげ
着いたぞ。
ご覧、
これが青ひげの城。
輝いてはおらん、
お前の父の城ほどには。
ユディット、それでもゆくか?

ユディット
ゆきます、ゆきます、青ひげ。

青ひげ
おまえには聞こえぬか、あの警めの鐘が。
おまえの母は喪服に身をつつみ、
お前の父は
剣をさげ、
お前の兄は
馬に鞍をつけている。
ユディット、それでもゆくのか?

ユディット
ゆきます、ゆきます、青ひげ。

青ひげ
立ち止まったな、ユディット?戻るのか?

ユディット
いいえ、スカートが
引っかかっただけよ。
美しい絹のスカートが。

青ひげ
まだ開いて
いるぞ、
上の扉は。

ユディット
青ひげ!
父も母も捨てます。
やさしい兄も捨てます。
許婚も捨てて
城へ来たのです。
青ひげ!
私を追い出すというのなら、
私は凍った戸口に
臥します。

青ひげ
扉を閉めるぞ。

ユディット
これが青ひげの城!
窓はないの?
露台はないの?

青ひげ
ない。

ユディット
外の陽はささないの?

青ひげ
ささぬ。

ユディット
いつも冷たく、いつも暗いの?


青ひげ
冷たく、暗い。

ユディット
ここに来る人はみな口をつぐむわ。
静かに噂だけが聞こえてくるわ。

青ひげ
噂を知っているのか?

ユディット
あなたの城はなんて暗いの!
壁が濡れている!
青ひげ!
私の手に流れるしずくはなに?
城が泣いている! 城が泣いているわ!

青ひげ
やはり、ユディット、お前は
許婚の城に行くがよい。
壁には白いバラが流れ、
屋根には陽がふりそそいでいるぞ。

ユディット
私を苦しめないで、苦しめないで、青ひげ!
バラはいらない、陽の光もいらない!
バラはいらない、陽の光もいらない!
いらないわ... いらないわ...
いらないわ...
あなたの城はなんて暗いの!
あなたの城はなんて暗いの!
なんて暗いの...
かわいそうに、
かわいそうな青ひげ!

青ひげ
どうしてついてきたのだ、ユディット?

ユディット
私が濡れた壁を渇かしましょう。
私の唇で!
私が冷たい石を温めましょう。
私の温かい躰で。
やらせて、やらせて、青ひげ!
あなたの城はもう暗くはないわ。
壁を開け放ち
風が通り、
陽がさすわ。陽がさすわ。
あなたの城が輝きましょう。

青ひげ
城が輝くことはない。

ユディット
連れて見せて、青ひげ!
連れて見せて、どこもかしこも。
大きな閉ざされた扉があるわ。
七つの黒い閉ざされた扉が!
なぜ扉には鍵がかかっているの?

青ひげ
誰も見てはならんのだ。

ユディット
開けて、開けて!
私が開けるわ!
どの扉も開けるの!
風が通り、陽がさすように!

青ひげ
思い出してみよ。噂がどんなものであったか。

ユディット
あなたの城を明るくするの、
あなたの城を明るくするの!
かわいそうな、暗く冷たい城!
開けて!開けて!開けて!
ああ!
ああ!あれは何?
何か言ってる?
誰が言ってるの?
青ひげ!
あなたの城が!あなたの城が!
あなたの城が!

青ひげ
怖いのか?

ユディット
おお、城の
ため息だわ!

青ひげ
怖いのか?

ユディット
おお、城がため息をついたわ!
さあ、開けて
いっしょに来て!
開けたいの、私の手で!
さあ、私が静かに開けるわ!
そっと開けるわ、そっと!
青ひげ
鍵をちょうだい
鍵をちょうだい、愛しているのよ!

青ひげ
おまえの手に神の祝福があらんことを。
ユディット。

ユディット
ありがとう、ありがとう!
自分で開けたいの。開けたわ。
聞こえて?聞こえて?
ああ!

青ひげ
なにが見える?なにが見える?

ユディット
鎖、剣、とがった杭
熱い串...

青ひげ
拷問部屋なのだ、ユディット。

ユディット
あなたの恐ろしい拷問部屋。
青ひげ!
恐ろしい、恐ろしいわ!

青ひげ
怖いのか?

ユディット
あなたの城の血塗られた壁!
あなたの城は血を吹いているのね。
血を...
吹いている。

青ひげ
怖いのか?

ユディット
いいえ!怖くはないわ。
見て、もうはっきり見える。
あなたにも見えるかしら? あの光を見て。
ほら?
美しく輝く小川が。

青ひげ
赤い小川だ!
血の川だ!

ユディット
見て、
見て!
ぼんやりと明るくなった!
見て、見て!
扉を全て開けなくては!
風が通り、陽がさすように、
扉を全て開けなくては!

青ひげ
扉の向こうに何があるかおまえは知らぬ。

ユディット
残りの鍵もちょうだい!
残りの鍵もちょうだい!
扉を全て
開けなくては!
扉を全て。

青ひげ
ユディット、ユディット、なぜそうしたいのだ。

ユディット
あなたを愛しているから!

青ひげ
城の土台が震えている。
すべての扉を開けてもよい。
気をつけるのだ、
私の城に気をつけよ。
気をつけよ、気をつけよ、ユディット!

ユディット
さあ、やさしく、そっと開けるわ。
やさしく、そっと。

青ひげ
なにが見える?

ユディット
幾百もの残酷で恐ろしい兵器。
たくさんのすごい戦の道具。

青ひげ
これは私の武器庫だ、ユディット!

ユディット
あなたの力はなんと強大なの!
なんと残酷な人なんでしょう!

青ひげ
怖いのか?

ユディット
渇かすのよ、血のついた武器を。
たくさんの血塗られた戦の道具を。

青ひげ
怖いのか?

ユディット
残りの鍵もちょうだい!

青ひげ
ユディット、ユディット!

ユディット
こっちにも川があるわ。
美しく輝いている。
わかる?わかる?
残りの鍵もちょうだい!

青ひげ
気をつけよ、気をつけよ、ユディット!

ユディット
残りの鍵も
ちょうだい!

青ひげ
扉の向こうに何があるかおまえは知らぬ。

ユディット
あなたを愛しているから、私はここに来たのです。
私はここにいる。私はあなたのもの。
さあ、あらゆるところを回って
さあ、すべての扉をあけなくては。

青ひげ
暗い城の土台が震えている。
悲しくも美しい岩がわなないている。
ユディット、ユディット!
冷たく、そして甘く
開いた傷口から血が流れ出しているのだ。

ユディット
あなたを愛しているから、私はここに来たのです。
さあ、すべての扉をあけなくては!

青ひげ
三つの鍵をお前に渡そう。
見てもよいが、尋ねてはならぬ。
何を見ようと尋ねてはならぬ!

ユディット
その三つの鍵をちょうだい!

青ひげ
なぜ立ち止まる?はやく開けないか?

ユディット
鍵穴がみつからないの。

青ひげ
ユディット、もはや恐れることはない。

ユディット
おお、たくさんの財宝!
おお、たくさんの財宝!
金に貴いダイヤ
きらきら光る宝石に
豪奢な王冠とマント!

青ひげ
ここは城の宝石庫だ。

ユディット
なんて金持ちなの、青ひげ!

青ひげ
この財宝はお前のもの。
お前の金、真珠、ダイヤだ。

ユディット
宝石に血がついているわ。
最も美しい血塗られた王冠!

青ひげ
四つ目の扉を開けよ。
陽の光を、開けよ、開けるのだ!

ユディット
おお!花々が!
おお!かぐわしい花園!
堅い石の壁に隠されて。

青ひげ
城の秘密の花園だ。

ユディット
おお!花々が!
大きく開いたユリ、
真っ白で涼しげに咲くバラ、
赤い光をきらめかせるカーネーション、
こんな花園を見たことはないわ。

青ひげ
どの花もお前にあいさつをしているのだ。
どの花もお前にあいさつをしているのだ。
お前は花開かせることも、散らすこともできる、
そしてまた咲かせることも。

ユディット
白バラに赤い沁みが、
花は血だらけの地面に咲いているのね。

青ひげ
お前の目によって花は開き、
夜明けとともにお前のために歌うのだ。

ユディット
誰が水をやっているの?

青ひげ
愛するユディット、
尋ねてはならぬ。
見よ、城が明るくなってきた。
五つ目の扉を開けよ。
REGÖS PROLÓGUSA
Haj regö rejtem
hová, hová rejtsem...
Hol, volt, hol nem:
kint-e vagy bent?
Régi rege, haj mit jelent,
Urak, asszonyságok?
Ím szólal az ének.
Ti néztek, én nézlek.
Szemünk,
pillás függönye fent:
Hol a színpad:
kint-e vagy bent,
Urak, asszonyságok?
Keserves és boldog
nevezetes dolgok,
az világ kint haddal tele,
de nem abba halunk bele,
urak, asszonyságok.
Nézzük egymást, nézzük,
regénket regéljük.
Ki tudhatja honnan hozzuk?
Hallgatjuk
és csodálkozunk,
urak, asszonyságok.
Zene szól, a láng ég.
Kezdődjön a játék.
Szemem pillás függönye fent.
Tapsoljatok majd, ha lement,
urak, asszonyságok.
Régi vár, régi már
az mese ki róla jár.
Tik is hallgassátok.



KÉKSZAKÁLLÚ
Megérkeztünk.
Íme lássad:
Ez a Kékszakállú vára.
Nem tündököl,
mint atyádé.
Judit, jössz-e még utánam?

JUDIT
Megyek, megyek Kékszakállú.

KÉKSZAKÁLLÚ
Nem hallod a vészharangot?
Anyád gyászba öltözködött,
atyád éles
kardot szíjaz,
testvérbátyád
lovat nyergel.
Judit, jössz-e még utánam?

JUDIT
Megyek, megyek Kékszakállú.

KÉKSZAKÁLLÚ
Megállsz Judit? Mennél vissza?

JUDIT
Nem. A szoknyám akadt
csak fel,
felakadt szép selyem szoknyám.

KÉKSZAKÁLLÚ
Nyitva
van még fent
az ajtó.

JUDIT
Kékszakállú!
Elhagytam az apám, anyám,
elhagytam szép testvérbátyám,
elhagytam a vőlegényem,
hogy váradba eljöhessek
Kékszakállú!
Ha kiűznél,
küszöbödnél megállanék,
küszöbödre lefeküdnék.

KÉKSZAKÁLLÚ
Most csukódjon be az ajtó.

JUDIT
Ez a Kékszakállú vára!
Nincsen ablak?
Nincsen erkély?

KÉKSZAKÁLLÚ
Nincsen.

JUDIT
Hiába is süt kint a nap?

KÉKSZAKÁLLÚ
Hiába.

JUDIT
Hideg marad? Sötét marad?


KÉKSZAKÁLLÚ
Hideg Sötét.

JUDIT
Ki ezt látná, jaj, nem szólna.
Suttogó, hír elhalkulna.

KÉKSZAKÁLLÚ
Hírt hallottál?

JUDIT
Milyen sötét a te várad!
Vizes a fal!
Kékszakállú!
Milyen víz hull a kezemre?
Sir a várad! Sir a várad!

KÉKSZAKÁLLÚ
Ugye, Judit, jobb volna most
Vőlegényed kastélyában:
Fehér falon fut a rózsa,
cseréptetőn táncol a nap.

JUDIT
Ne bánts ne bánts Kékszakállú!
Nem kell rózsa, nem kell napfény!
Nem kell rózsa, nem kell napfény!
Nem kell... Nem kell...
Nem kell...
Milyen sötét a te várad!
Milyen sötét a te várad!
Milyen sötét...
Szegény,
szegény Kékszakállú!

KÉKSZAKÁLLÚ
Miért jöttél hozzám, Judit?

JUDIT
Nedves falát felszárítom,
ajakammal szárítom fél!
Hideg kövét melegítem, a
testemmel melegítem.
Ugye szabad, ugye szabad, Kékszakállú!
Nem lesz sötét a te várad,
megnyitjuk a falat ketten,
szél bejárjon, nap
besüssön, nap besüssön.
Tündököljön a te várad!

KÉKSZAKÁLLÚ
Nem tündököl az én váram.

JUDIT
Gyere vezess Kékszakállú,
mindenhová vezess engem.
Nagy csukott ajtókat látok,
hét fekete csukott ajtót!
Miért vannak az ajtók csukva?

KÉKSZAKÁLLÚ
Hogy ne lásson bele senki.

JUDIT
Nyisd ki, nyisd ki!
Nekem nyisd ki!
Minden ajtó legyen nyitva!
Szél bejárjon, nap besüssön!

KÉKSZAKÁLLÚ
Emlékezz rá, milyen hír jár.

JUDIT
A te várad derüljön fel,
A te várad derüljön fel!
Szegény, sötét, hideg várad!
Nyisd ki! Nyisd ki! Nyisd ki!
Jaj!
Jaj! Mi volt ez?
Mi sóhajtott?
Ki sóhajtott?
Kékszakállú!
A te várad! A te várad!
A te várad!

KÉKSZAKÁLLÚ
Félsz-e?

JUDIT
Oh, a várad
felsóhajtott!

KÉKSZAKÁLLÚ
Félsz?

JUDIT
Oh, a várad felsóhajtott!
Gyere nyissuk,
velem gyere.
Én akarom kinyitni, én!
Szépen, halkan fogom nyitni,
Halkan, puhán, halkan!
Kékszakállú,
add a kulcsot,
Add a kulcsot, mert szeretlek!

KÉKSZAKÁLLÚ
Áldott a te kezed,
Judit.

JUDIT
Köszönöm, köszönöm!
Én akarom kinyitni, én.
Hallod? Hallod?
Jaj!

KÉKSZAKÁLLÚ
Mit látsz? Mit látsz?

JUDIT
Láncok, kések, szöges karók,
izzó nyársak...

KÉKSZAKÁLLÚ
Ez a kínzókamra, Judit.

JUDIT
Szörnyű a te kínzókamrád,
Kékszakállú!
Szörnyű, szörnyű!

KÉKSZAKÁLLÚ
Félsz-e?

JUDIT
A te várad fala véres!
A te várad vérzik!
Véres...
vérzik.

KÉKSZAKÁLLÚ
Félsz-e?

JUDIT
Nem! Nem félek.
Nézd, derül már.
Ugye derül? Nézd ezt a fényt.
Látod?
Szép fénypatak.

KÉKSZAKÁLLÚ
Piros patak,
véres patak!

JUDIT
Nézd csak,
nézd csak!
Hogy dereng már!
Nézd csak, nézd csak!
Minden ajtók ki kell nyitni!
Szél bejárjon, nap besüssön,
Minden ajtók ki kell nyitni!

KÉKSZAKÁLLÚ
Nem tudod mi van mögöttük.

JUDIT
Add ide a többi kulcsot!
Add ide a többi kulcsot!
Minden ajtót
ki kell nyitni!
Minden ajtót

KÉKSZAKÁLLÚ
Judit, Judit mért akarod?

JUDIT
Mert szeretlek!

KÉKSZAKÁLLÚ
Váram sötét töve reszket,
nyithatsz, csukhatsz minden ajtót.
Vigyázz,
vigyázz a váramra,
Vigyázz, vigyázz miránk, Judit!

JUDIT
Szépen, halkan fogom nyitni.
Szépen, halkan.

KÉKSZAKÁLLÚ
Mit látsz?

JUDIT
Száz kegyetlen szörnyű fegyver,
sok rettentő hadi szerszám.

KÉKSZAKÁLLÚ
Ez a fegyveresház, Judit.

JUDIT
Milyen nagyon erős vagy te,
milyen nagy kegyetlen vagy te!

KÉKSZAKÁLLÚ
Félsz-e?

JUDIT
Vér szárad a fegyvereken,
véres a sok hadi szerszám

KÉKSZAKÁLLÚ
Félsz-e?

JUDIT
Add ide a többi kulcsot!

KÉKSZAKÁLLÚ
Judit, Judit!

JUDIT
Itt a másik patak,
Szép fénypatak.
Látod? Látod?
Add ide a többi kulcsot!

KÉKSZAKÁLLÚ
Vigyázz, vigyázz miránk, Judit!

JUDIT
Add ide a
többi kulcsot!

KÉKSZAKÁLLÚ
Nem tudod, mit rejt az ajtó.

JUDIT
Idejöttem, mert szeretlek.
Itt vagyok, a tied vagyok.
Most már vezess mindenhová,
most már nyiss ki minden ajtót!

KÉKSZAKÁLLÚ
Váram sötét töve reszket,
bús sziklából gyönyör borzong.
Judit, Judit!
Hűs és édes,
nyitott sebből vér ha ömlik.

JUDIT
Idejöttem mert szeretlek,
most már nyiss ki minden ajtót!

KÉKSZAKÁLLÚ
Adok neked három kulcsot.
Látni fogsz, de sohse kérdezz.
Akármit látsz, sohse kérdezz !

JUDIT
Add ide a három kulcsot!

KÉKSZAKÁLLÚ
Mért álltál meg? Mért nem nyitod?

JUDIT
Kezem a zárt nem találja.

KÉKSZAKÁLLÚ
Judit, ne félj, most már mindegy.

JUDIT
Oh, be sok kincs!
Oh, be sok kincs!
Aranypénz és drága gyémánt,
bélagyönggyel fényes ékszer,
koronák és dús palástok!

KÉKSZAKÁLLÚ
Ez a váram kincsesháza.

JUDIT
Mily gazdag vagy Kékszakállú

KÉKSZAKÁLLÚ
Tiéd most már mind ez a kincs,
tiéd arany, gyöngy és gyémánt.

JUDIT
Vérfolt van az ékszereken!
Legszebbik koronád véres!

KÉKSZAKÁLLÚ
Nyisd ki a negyedik ajtót.
Legyen napfény, nyissad, nyissad.

JUDIT
Oh! Virágok!
Oh! Illatos kert!
Kemény sziklák alatt rejtve.

KÉKSZAKÁLLÚ
Ez a váram rejtett kertje.

JUDIT
Oh! Virágok!
Embernyi nagy liljomok,
Hűs-fehér patyolat rózsák,
piros szekfűk szórják a fényt.
Sose láttam ilyen kertet.

KÉKSZAKÁLLÚ
Minden virág neked bókol,
minden virág neked bókol,
te fakasztod, te hervasztod, szebben
újra te sarjasztod.

JUDIT
Fehér rózsád töve véres,
virágaid földje véres!

KÉKSZAKÁLLÚ
Szemed nyitja kelyheiket,
s neked csengettyűznek reggel.

JUDIT
Ki öntözte kerted földjét?

KÉKSZAKÁLLÚ
Judit, szeress,
sohse kérdezz.
Nézd hogy derül már a váram.
Nyisd ki az ötödik ajtót!


最終更新:2009年11月09日 18:22